A hazai kisvállalkozások különösen ki vannak téve az emberi hibából adódó adatvesztés veszélyeinek. Ennek az egyik oka – állítja Szekeres Gábor, az információbiztonságra és adatmentésre szakosodott Kürt Zrt. adatmentési üzletágvezetője –, hogy a kisebb vállalkozások nem minden esetben alkalmaznak teljes munkaidőben informatikust, a másik pedig, hogy gyakran házilag próbálják helyreállítani az elveszett állományokat.

Szekeres tanulságos adatvesztési esetként említi azt, mikor egy kisebb nyomda vezetője nagytakarítást rendelt el az egész üzem területén. A nyomda már digitalizált gépekkel dolgozott, és minden munkájukat egy központi szerverteremben egy több merevlemezzel működő szerveren tárolták. A tökéletességre törekvő tulajdonos a szerverterembe nyitva észrevette, hogy a takarítók a szerverekhez nem nyúltak. Ő ezt óvatosság helyett hanyagságnak vélte, és elkezdte saját kezűleg kitakarítani a szerverszekrényt és annak tartalmát. Mivel a merevlemezek fiókjainak szellőzőlamelláit különösen koszosnak találta, egyik winchestert húzta ki a másik után. Sajnos azonban a második kihúzásával nemcsak a portól, hanem az üzem összes folyamatban lévő és múltbeli munkáinak adataitól is megszabadult. Szerencsére a hiba felfedése után rögtön kihívta az adatmentésre szakosodott céget, és hétfőn újraindulhatott a munka.

Szekeres szerint ilyen esetekben – különösen, ha szenzitív vagy kiemelten értékes adatokról van szó – szakemberek bevonása az egyedüli jó döntés. A Kürt tapasztalatai szerint azonban ezeket a helyzeteket általában először nem szakértők próbálják megoldani.

„Minél több kézen keresztül ér el hozzánk egy adatvesztési eset, annál kisebb eséllyel lehet megmenteni az adatokat. Nagyon fontos, hogy ha már bekövetkezik az adatvesztés, ne essünk pánikba. Ne próbáljuk újra elindítani a meghajtót, és ne tegyük be a meghajtót egy másik számítógépbe. Inkább keressünk egy megbízható adatmentőt, ez sokkal olcsóbb, mint bármilyen más megoldás” – figyelmeztet Szekeres.
A Kürtnél a Flash-memóriák, pen­drive-ok helyreállításának költsége körülbelül 25 ezer Ft plusz áfa. Hasonlóak az árak a CD-k és DVD-k mentésénél is.
Merevlemezek esetében a kizáró­lag szoftveresen hibás eszközök men­tésének ára 50–200 ezer Ft közé, a hardvermeghibásodással beérkező merevlemezek mentésének ára pedig 150–300 ezer Ft közé esik. Ma már a fizetést megkönnyítendő, részletfizetést biztosító áruhitel-konstrukciót is lehet igényelni az adatmentés finanszírozásához.

A munkafolyamat is sokat gyorsult az elmúlt években. A Kürt ügyfelei a sérült eszköz beérkezésétől számított 25 percen belül díjmentesen készítik el a szakvéleményt és az árajánlatot, megrendelés esetén pedig a szakemberek azonnal elkezdik az adatok mentését.

A Kürt egy biztosítótársaság bevonásával azt tervezi, hogy egy, hazánkban még egyedülálló biztosítási konstrukciót is bevezet, amely – néhány száz forintos díj ellenében – a biztosítási szerződésben foglalt káreseményhez köthető adatvesztési esetekben – amennyiben ez technológi­ailag lehetséges – minden további díjazás nélkül biztosítja az ügyfél adatainak mentését.

„Németországban létezik hasonló konstrukció, és ott nagyon népszerű ez a megoldás – magyarázza Szekeres. – Első körben még csak magánszemélyek vehetik majd igénybe ezt a szolgáltatást, mert a céges szférában nagyon eltérő az adatvagyon értéke. Vállalatoknál az adatok vagyonbiztosítása lenne áttörő lépés, és erre jelentős piaci igény is mutatkozik.”