Több mint 1200 fizetésképtelenné vált vállalatnál vizsgálta meg a válság megjelenésének okait és a leggyakoribb ellenintézkedéseket az A.T. Kearney nemzetközi tanácsadó vállalat. A felmérésből kiderült: a fizetésképtelen cégek több mint fele stratégiai vagy beruházási szempontból megkérdőjelezhető, tűzoltás jellegű döntéseket hozott, válságos időszakban.

A rövid távú, tűzoltási célú válságkezelő intézkedések azonnali pozitív hatást eredményeznek, ám hosszabb távon akár károsak is lehetnek, ezt a tényt azonban sok cégvezető szem elől téveszti – állítják az A.T. Kearney szakértői.

A tanácsadó cég szerint a túlélés nem csupán a reakciók gyorsaságán és hatékonyságán múlik, hanem a hosszú távú versenyképesség és a nyereséges növekedés biztosításához a rövid távú döntéseket (a működési intézkedésektől a jövedelmezőségig – a termelési lánc teljes hosszán) a hosszú távú stratégiához kell igazítani.

„A hosszú távú stratégia átgondolása és a rövid távú lépések ehhez igazítása a magyar kkv- és a nagyvállalati szféra számára is elengedhetetlen. Nem szabad hagyni, hogy a „stratégiai bénultság eluralkodjon”, erre időt kell szánni mindenáron, és így akár győztesen is ki lehet kerülni a válságból” – nyilatkozta Frank Klausz, a vállalat magyarországi igazgatója.

A konzervatív hitelezési gyakorlat és a kereslet visszaesése, valamint a válságban tapasztalható bizonytalanság miatt a valaha dinamikusan növekvő, hatékony testületi döntéshozatallal büszkélkedő vállalatok esetében is gyakori, hogy bizonytalan pénzügyi szituációba kerülnek, és ez néha akár a fizetésképtelenségig is súlyosbodhat. Akadnak olyan cégek is, ahol a jól kialakított stratégia ellenére is meg kell küzdeni a jövedelmezőségért és likviditásért. Mindennek fényében a cég szakemberei a következőket tanácsolják:

1  Szerződések újratárgyalása
A nyersanyagárak esése és a piaci verseny élénkülése teret nyit a szerződések újratárgyalása előtt, és így bevételi áldozatok nélkül optimalizálható az ellátási lánc:

–    tárgyalja újra a termékek, nyersanyagok árát

–    végezzen költségoptimalizáló intézkedéseket, például vizsgálja meg a beszállítók alkalmasságát.

Ezek a lépések egy újratervezett költségvetéssel együtt rövid időn belül jelentős pénzügyi megtakarításokat és nagyobb likviditást eredményeznek, így cége elkerülheti, hogy méltánytalan terheket rójon az értékesítési kapcsolatokra, főként azokra, amelyek stratégiailag kiemelten fontosak. Az acélipari termékek árának újratárgyalása az autóiparban, a beszállító-alkalmassági program a fogyasztási cikkek piacán a fentebbi módszerek hatékonyságát példázza, mint ahogy az is jól látható, hogy gép¬ipari vállalatok igyekeznek segíteni a stratégiai beszállítóik pénzügyi helyzetét, hogy így erősítsék meg kap¬csolataikat.

2  Értékesítési folyamatok újraszervezése
A cél az, hogy a menedzsment a vásárlói és termékportfólió optimalizá­lásával egy időben kiegyensúlyozza az ingadozó kapacitáskihasználtságot, és az áresés ellen is fellépjen. Ennek érdekében rövid távon a tőkeforrás szűkössége enyhíthető:

–    az állományok csökkentésével

–    a kinnlevőségek és kötelezettségek (jobb) menedzselésével

–    a nettó forgótőke javításával – a nettó forgótőke akár 35%-ra is gyorsan lecsökkenthető, különösen az olyan intenzív gyári munkát igénylő iparágakban, mint az acél-, vagy a vegyipar

–    az értékesítés és a marketing a vásárlói kapcsolatok javításán keresztül is hozzájárulhat a fenntartható szerkezetváltáshoz, az árak, valamint az értékesítés mennyiségének stabilizálásához.

3  Stratégiai célok felülvizsgálata
Tudni kell, hogy bizonyos helyi vagy globális tendenciák, melyek a vásárlók, a versenyzők, a beszállítók és a technológiák körében kialakultak, akár a válság után is folytatódhatnak, és akár új húzóerővé is válhatnak.

Jó példa erre, hogy a repülőiparban az olcsó jegyek és a fapados utazások iránti kereslet jelenlegi növekedése valószínűleg folytatódni fog a válságot követően is. Éppen ezért egy „fenntartható szerkezetváltást” alkalmazó repülőtársaság üzleti modellje szükségszerűen tartalmazza a vásárlói igények ilyen jellegű változását is:

–    alaposan elemezze ki jelenlegi üzleti stratégiáját

–    legyen rugalmas, és ha új fejlődési irányokat lát, alkalmazkodjon!

4  Összeolvadás és felvásárlás
Válsághelyzetben a vállalkozások összeolvadása, felvásárlása is jó lehetőségnek bizonyulhat, amíg a konszolidáció logikája megfelelő hangsúlyt kap. Vonzó lehetőségek rejlenek például a:

–    fiatal, innovatív, és megfelelő tartalékokkal nem rendelkező,

–    vagy terjeszkedésre túl sokat költő, jelenleg kevésbé tőkeerős cégek felvásárlásában.

Válságkezelés
A csődbejutás általános okai és a vállal¬kozások leggyakoribb válságkezelési módszerei (A.T. Kearney)

A fizetésképtelenség gyakori okai:
–    alkalmatlan stratégia vagy beruházási döntések: 54%
–    kiegyensúlyozatlan költségszerkezet: 39%
–    likviditás hiánya: 38%
–    a vezetés megkésett vagy nem megfelelő válságkezelési lépései: 34%
–    a termelési lánctól való
függés: 23%

Általános reakciók komoly válság esetén:
–    likviditás felszabadítása: 62%
–    vásárlókkal és beszállítókkal való szorosabb együttműködés: 46%
–    költségcsökkentés: 42%
–    adósság-méltányossági intézkedések bevezetése: 34%
–    stratégiai fókusznövelés: 33%