MFB-index

2010 is válságév lesz

A Magyar Fejlesztési Bank szakértői decemberben ismét elkészítették azt a felmérést, amelyben 483 vállalat 65 kérdésre adott válaszai alapján félévente elemzik a hazai vállalkozások makrogazdasági és piaci trendekről alkotott véleményét, várakozásait, forrásszerzési igényeit és beruházási terveit. Ennek alapján második alkalommal alakították ki a gazdasági folyamatok várható alakulására vonatkozó négy részindikátort és a válaszokat egy mutatóba sűrítő MFB-indikátort.

Az MFB-indikátor jelenlegi értéke a júniusi felméréséhez képest (42,7) 4,5 pontos emelkedést mutat, ugyanakkor a 0–100-as skálán az 50 pont alatti érték továbbra is azt jelzi, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzete és a jövőbeni tendenciák még mindig kedvezőtlenek.

A makrogazdasági index értéke (33,3) bár jelentős javulást mutat a júniusi 21,2 ponthoz képest, továbbra is gazdasági recessziót jelez a következő egy évre, és a mostani érték még mindig a legalacsonyabb az MFB-indikátor részindexei között.

A piac index értéke 39,9, vagyis a vállalatok továbbra is a GDP visszaesésnél kisebb, de jelentős értékesítési csökkenéssel számolnak. A vállalati külső környezet változását jelző makrogazdasági és piac indexek közötti különbség az elmúlt félévben nagymértékben (16,5-ről 6,6 pontra) csökkent, ami az MFB szakértői szerint azt jelzi, hogy a makrogazdasági feltételekkel párhuzamosan a piaci kilátások nem javultak hasonló ütemben, vagyis a hazai vállalatok nincsenek túl a válság mélypontján.

A piaci pozíció megingásáról jellemzően a mikro- és kisvállalatok szá­molnak be, bár a fél évvel korábbihoz képest kisebb arányban: a mikróvállalatok 39%-a, a kisvállalatok 33%-a, a középvállalatok 26,3%-a, míg a nagyvállalatok 23,9%-a számolt be az egy évvel korábbinál rosszabb piaci pozícióról.

A finanszírozás index értéke (46,7) szerint a következő egy évben a vállalatok közel fele tervezi külső forrás bevonását: 22,6% valószínűleg, 26,9% biztosan. Az ágazatok között leginkább a mezőgazdasági vállalatok kívánnak külső forrást bevonni a következő egy év során (65,8%), ezeket követik az ipari vállalkozások (52,8%), majd a szolgáltató cégek (44,3%).

A három földrajzi régióban a forrásbevonási tervek között nincs jelentős eltérés, ez a közép-magyarországi régió „felzárkózásának” a keleti és nyugati országrészhez tudható be.

A hitelfelvételi körülmények megítélésében (1–5-ig terjedő skálán) a júniusi felméréshez képest valamennyi dimenzióban javulás tapasztalható: legjobban a forint- és devizahitelek kamata közti különbségnek (+0,7), a devizaárfolyamok változásának (+0,7), valamint a kamat mértékének megítélése (+0,6) javult. 

A forrásbevonás során mérlegelt szempontok közül erősödött a hitel futamidejének fontossága (3,5-ről 4,0-re). A júniusi felméréshez képest némileg árnyaltabb lett a kép a vállalatok hiteligénylésnél tanúsított magatartását illetően: a saját erő és a kamatok mértéke mellett a hosszabb távú vállalati költségkalkulációt igénylő futamidő szerepe is erősödött, ami a vállalati mentalitás változását, a hosszabb távú vállalati gondolkodás és tervezés erősödését jelzi. A vállalatok leginkább fejlesztésre, s csak másodsorban forgóeszköz-finanszírozásra terveznek a következő 12 hónapban hitelfelvételt, előbbit a válaszadók 34,2, utóbbit 29,2%-a említette.

A beruházás index értéke 50,8 volt. A vállalatok többsége a kedvezőtlen külső környezet és finanszírozási feltételek ellenére tervez beruházásokat a következő egy évben. Ugyanakkor csökkent a biztos, és nőtt a bizonytalanabb beruházók aránya.

A mezőgazdasági vállalatok köré­ben a legmagasabb a beruházásokat tervezők aránya (65,8%), ezeket követik az ipari szektorban működő (58,9%), illetve a szolgáltató cégek (49,5%). A vállalatok beruházási tervei egyre több akadályba ütköznek: valamennyi hátráltató tényező szerepe nőtt – az 1–5 skálán leginkább a szűkös hitelkínálat (+0,7), az idegen források magas ára (+0,5) és a gazdasági válság miatt csökkenő kereslet (+0,5).

2010 is válságév lesz

A Magyar Fejlesztési Bank szakértői decemberben ismét elkészítették azt a felmérést, amelyben 483 vállalat 65 kérdésre adott válaszai alapján félévente elemzik a hazai vállalkozások makrogazdasági és piaci trendekről alkotott véleményét, várakozásait, forrásszerzési igényeit és beruházási terveit. Ennek alapján második alkalommal alakították ki a gazdasági folyamatok várható alakulására vonatkozó négy részindikátort és a válaszokat egy mutatóba sűrítő MFB-indikátort.

Az MFB-indikátor jelenlegi értéke a júniusi felméréséhez képest (42,7) 4,5 pontos emelkedést mutat, ugyanakkor a 0–100-as skálán az 50 pont alatti érték továbbra is azt jelzi, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzete és a jövőbeni tendenciák még mindig kedvezőtlenek.

A makrogazdasági index értéke (33,3) bár jelentős javulást mutat a júniusi 21,2 ponthoz képest, továbbra is gazdasági recessziót jelez a következő egy évre, és a mostani érték még mindig a legalacsonyabb az MFB-indikátor részindexei között.

A piac index értéke 39,9, vagyis a vállalatok továbbra is a GDP visszaesésnél kisebb, de jelentős értékesítési csökkenéssel számolnak. A vállalati külső környezet változását jelző makrogazdasági és piac indexek közötti különbség az elmúlt félévben nagymértékben (16,5-ről 6,6 pontra) csökkent, ami az MFB szakértői szerint azt jelzi, hogy a makrogazdasági feltételekkel párhuzamosan a piaci kilátások nem javultak hasonló ütemben, vagyis a hazai vállalatok nincsenek túl a válság mélypontján.

A piaci pozíció megingásáról jellemzően a mikro- és kisvállalatok szá­molnak be, bár a fél évvel korábbihoz képest kisebb arányban: a mikróvállalatok 39%-a, a kisvállalatok 33%-a, a középvállalatok 26,3%-a, míg a nagyvállalatok 23,9%-a számolt be az egy évvel korábbinál rosszabb piaci pozícióról.

A finanszírozás index értéke (46,7) szerint a következő egy évben a vállalatok közel fele tervezi külső forrás bevonását: 22,6% valószínűleg, 26,9% biztosan. Az ágazatok között leginkább a mezőgazdasági vállalatok kívánnak külső forrást bevonni a következő egy év során (65,8%), ezeket követik az ipari vállalkozások (52,8%), majd a szolgáltató cégek (44,3%).

A három földrajzi régióban a forrásbevonási tervek között nincs jelentős eltérés, ez a közép-magyarországi régió „felzárkózásának” a keleti és nyugati országrészhez tudható be.

A hitelfelvételi körülmények megítélésében (1–5-ig terjedő skálán) a júniusi felméréshez képest valamennyi dimenzióban javulás tapasztalható: legjobban a forint- és devizahitelek kamata közti különbségnek (+0,7), a devizaárfolyamok változásának (+0,7), valamint a kamat mértékének megítélése (+0,6) javult. 

A forrásbevonás során mérlegelt szempontok közül erősödött a hitel futamidejének fontossága (3,5-ről 4,0-re). A júniusi felméréshez képest némileg árnyaltabb lett a kép a vállalatok hiteligénylésnél tanúsított magatartását illetően: a saját erő és a kamatok mértéke mellett a hosszabb távú vállalati költségkalkulációt igénylő futamidő szerepe is erősödött, ami a vállalati mentalitás változását, a hosszabb távú vállalati gondolkodás és tervezés erősödését jelzi. A vállalatok leginkább fejlesztésre, s csak másodsorban forgóeszköz-finanszírozásra terveznek a következő 12 hónapban hitelfelvételt, előbbit a válaszadók 34,2, utóbbit 29,2%-a említette.

A beruházás index értéke 50,8 volt. A vállalatok többsége a kedvezőtlen külső környezet és finanszírozási feltételek ellenére tervez beruházásokat a következő egy évben. Ugyanakkor csökkent a biztos, és nőtt a bizonytalanabb beruházók aránya.

A mezőgazdasági vállalatok köré­ben a legmagasabb a beruházásokat tervezők aránya (65,8%), ezeket követik az ipari szektorban működő (58,9%), illetve a szolgáltató cégek (49,5%). A vállalatok beruházási tervei egyre több akadályba ütköznek: valamennyi hátráltató tényező szerepe nőtt – az 1–5 skálán leginkább a szűkös hitelkínálat (+0,7), az idegen források magas ára (+0,5) és a gazdasági válság miatt csökkenő kereslet (+0,5).