1     Van min dolgozniuk Nőtt, és 10% fölött a munkanélküliségi ráta

2009 harmadik negyedévében a 15–74 év közötti foglalkoztatottak száma 3,784 millió, a munkanélkülieké pedig 436 ezer fő volt, ami 10,3%-os munkanélküliségi rátát jelentett, közölte legfrissebb jelentésében a KSH.

A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,9%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,5%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. július–szeptemberben átlagosan 3,753 millió fő volt, 138 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,5%-os foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal maradt el a 2008 harmadik negyedévitől. A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 436 ezer fő volt, 109 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,3%-os értéket ért el, ami az előző év azonos időszakinál 2,6 százalékponttal, az előző negyedévinél 0,7 százalékponttal magasabb.

2008 harmadik negyedévéhez képest a férfiak munkanélkülisége 3,1 százalékponttal, a nőké 2,1 százalékponttal nőtt. A munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest a nyugat- és a közép-dunántúli régióban nőtt leginkább. A munkanélküliek 19,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki. Annak ellenére, hogy ez az arány az előző év azonos időszakához képest némi csökkenést mutat, az ilyen korú fiatalok munkanélküliségi rátája az elmúlt egy évben 20,8%-ról 27,7%-ra emelkedett. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája is jelentősen nőtt, a 9,3%-os érték 2,4 százalékponttal magasabb, mint 2008. július–szeptemberben. A munkanélküliek 42,3%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap, 2,4 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál, ami a munkanélküliségi státusba történő intenzív beáramlás következménye.

2    Senki sem falaz Negyedével kevesebb építési engedély

2009 szeptember végéig több mint 20 ezer lakás kapott használatbavé­teli engedélyt, és 23 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt, derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. A használatba vett lakások száma 1%-kal, az új engedélyeké pedig 26%-kal volt kevesebb, mint 2008 első kilenc hónapjában. Erőteljesebb visszaesést mutatnak a harmadik negyedév adatai: az előző év harmadik negyedévéhez viszonyítva 23%-kal csökkent a használatba vett lakások száma, s 40%-kal az új engedélyeké.
A visszaesés jelei főleg a lakossági építkezések számaiban tükröződnek. 2009 első három negyedévében természetes személyek megrendelésére, illetve saját használatra 8%-kal kevesebb lakás épült, míg vállalkozások által 5, értékesítési céllal 6%-kal több készült, mint az előző év hasonló időszakában. Az építtetői körben a korábbinál némileg nagyobb részt képviselnek az önkormányzatok: 130 lakást építtettek. Növekedett a bérlakások száma: idén 250 lakás készült ilyen céllal. Az új lakások átlagos nagysága 90,6 négyzetméter volt, ez az adat nem változott számottevően 2008-hoz képest.

3     Megfogyva bár Kevesebb szülés, több halálozás

Előzetes adatok szerint 2009 első nyolc hónapjában 64 417 gyermek született, 2,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 86 942 volt, a 2008. január–augusztusihoz képest 0,5%-kal magasabb. A természetes fogyás mértéke 22 525 fő, 1932-vel több az egy évvel korábbinál. A nemzetközi vándorlás figyelembevételével becsült népességszám az időszak végén 10 millió 19 ezer fő volt. Előzetes adatok alapján 2009 első nyolc hónapjában kevesebb gyermek született és több lakos hunyt el, mint 2008 azonos időszakában.
Hét hónapban csökkent, egy hónapban (márciusban) kismértékben nőtt a születésszám. Összességében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1484-gyel (2,3%-kal) kevesebb gyermek jött világra. A halálozások száma négy hónapban meghaladta az egy évvel korábbit, a többi hónapban viszont kevesebb, vagy ugyanannyi halálozást regisztráltak, mint 2008 azonos hónapjaiban. Összességében 448-cal (0,5%-kal) több lakos hunyt el 2008. január–augusztushoz képest. Ezer lakosra 9,7 élveszületés és 13 halálozás jutott. Előbbi 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb, utóbbi 0,1 ezrelékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

4     Álljon meg a menet! Rekordkevés esküvő augusztusban

A magyarországi házasságkötések száma 2009 első nyolc hónapjából ötben az előző évihez hasonló, alacsony szinten stagnált, márciusban, júliusban és augusztusban viszont az egy évvel korábbihoz viszonyítva jelentősen visszaesett.
Hosszú évek óta augusztusban kötik a legtöbb házasságot; ez ebben az évben is így történt, ám az idei, augusztusi házasságkötések száma közel 18%-kal maradt el az előző évitől. 2009 első nyolc hónapjában összességében 27 046 házasságot kötöttek, 2 253-mal, avagy 7,7%-kal kevesebbet, mint 2008 hasonló időszakában.

5     Lassan nő a bizalom Válság előtti szintre kúszhat  a kkv bizalmi index

2009 harmadik negyedévében –20 ponton áll a K&H kkv bizalmi index, amely így 7 ponttal marad csak el a válság kirobbanása előtti értéktől. Az index értékének legutóbbi, 8 pontos emelkedése annak köszönhető, hogy a bizalmi indexet meghatározó 10 részindex közül 8 emelkedést mutatott. Kiugróan jól teljesített a vállalkozások versenyhelyzetét egy éven belül mutató részindex, amely mintegy 13 ponttal emelkedett az elmúlt negyedévi, –9 pontos értékéhez képest. A legnagyobb növekedést pedig a vállalati hitelkamatok változására vonatkozó mutató érte el. „A recesszió óvatosságra intett minket, hiszen néhány pontos emelkedésre még senki nem gondolhatja, hogy itt lenne a válság vége, ugyanakkor a lassú, de folyamatos, év eleje óta tartó növekedés már mindenképp pozitív várakozással tölt el” – jellemezte az eredményeket Németh László, a K&H kkv marketing főosztályának vezetője.

Mestermuka
Együttműködésben látják az üzleti perspektívát a barkácsüzletek


Az egységes piaci fellépés a hazai bar¬kácsüzletek túlélésének és fejlődésének záloga – állítják a 2009 nyarán életre hívott Ezermester Magyar Barkács Kft. alapítói. A bakácspiac kkv-inak közös érdekképviseletét és menedzselését kínáló vállalkozás célja, hogy megnöveljék a kis üzletek piaci erejét, és képessé tegyék őket arra, hogy összefogva szembeszálljanak a gyorsan terjeszkedő multinacionális áruházláncokkal.

A hazánkban az összesen 64 üzletet üzemeltető, évente körülbelül 165-170 milliárd Ft forgalmat bonyolító öt multinacionális barkácsáruház-lánc (OBI, Bauhaus, Baumax, Praktiker, Brico¬Store) a teljes piac 55%-át uralja, a fennmaradó 45%-on pedig 8-10 ezer kis és közepes méretű barkácsüzlet osztozik. A kkv szereplők piaca azonban egyre szűkül, és arra, hogy ennek hol a vége, jó európai példa Németország, ahol ma a barkácsszektor csaknem 100%-át multik uralják.

„Eddigi pályafutásom során megismertem a multinacionális cégek mű¬¬ködési elvét, szervezeti felépítését, munkamódszereit. Piaci részesedésük növeléséhez a vásárlók és a beszál¬lítók megszerzésén, függőségbe kényszerítésén és a hazai kiskereskedelmi boltok ellehetetlenítésén keresztül vezet az út – állítja Bak Péter, az Ezermester Kft. ügyvezető igazgatója, aki korábban az IKEA Lakberendezési Kft. logisztikai és értékesítési vezetőjeként, majd az OBI Hungary Retail Kft. huszonhárom áruházának irányítójaként dolgozott. – Van, amit az eredményes üzlet érdekében érdemes eltanulni a multiktól, és van, amiben alternatívát kell kínálni. Ezeknél a nemzetközi cégeknél erőteljes koncentrációban van jelen a tőke, a tudás, az IT, az innováció, a marketing és még sorolhatnánk. Ráadásul hatalmas előnyük az adómentesség, a rendkívül kedvező beszállítói szerződések és a széles áruválaszték Mindezzel egy kis cég egyedül nem tudja felvenni a versenyt. Az egyetlen megoldás az, ha összefogunk.”

A kis üzleteknek azonban nem csak a multiktól érdemes tanulniuk, de saját értékeiket is ajánlatos kidomborítani, hiszen a hatalmas és személytelen áruházláncokkal szemben számtalan előnyt mutathatnak fel: ilyen például a lakóhelyhez való közelség, a speciális választék, az eladók és boltvezető szaktudása, a segítőkészség, a személyesebb kapcsolat, a fokozott figyelem, vagy a vevő igényeire alapozott hosszú távú együttműködés is.

Cél a hálózat

Az Ezermester célja többek között az, hogy a hálózathoz csatlakozó üzletek logisztikai, beszerzési, disztribúciós és marketing vonalon is együttműködjenek. A cég azt is vállalja, hogy a csatlakozó kkv-knak kialkudja a beszállítóknál a piacon elérhető legkedvezőbb árat, emellett folyamatos képzésekkel naprakész vállalkozói ismeretekhez juttatja a cégvezetőket, a közös marketingstratégia kialakításával pedig nagyobb ismertséget biztosít az üzleteknek. Azt is célul tűzték ki, hogy lehetőségek szerint hazai beszállítókkal kötnek üzletet, olyan termékeket esetében, amelyek a hazai piacon is hozzáférhetők.

A csatlakozók által aláírt alapszerződés csupán közös logóhasználatot, a beszállítók felé történő együttes fellépést, és közös akciókban való részvételt határoz meg. Ezen túlmenően az üzletek mindegyike saját névvel és önállóan meghatározott árukészlettel és árakkal működik tovább, ahogy eddig is, mint ahogy a közös marketing mellett önálló marketingtevékenységet is folytathat.

„Ahhoz, hogy igazán kedvező feltételeket alkudjunk ki, legalább 50 barkácsboltnak kell csatlakoznia a hálózathoz. Az addig külön-külön intézett beszerzések helyébe így egy sokkal nagyobb volumenű megrendelés lép, és persze minél nagyobb az üzletek száma, annál könnyebben tudunk kedvező megállapodásokat is kötni – magyarázza Bak.

Bak Péter szeptemberben kezdte meg a tárgyalásokat a piaci szereplőkkel, amelyek hatására ez idáig 17–20 meghatározó barkácscég csatlakozott a kezdeményezéshez. Az ügyvezető és az összefogást szorgalmazó ötletgazda, Bakos Miklós ez év végéig legalább 75 céget szeretne a tagok között tudni, január 1-én pedig megindulnak a tárgyalások a beszerző-beszállító cégekkel. A tervek szerint 2010 végéig épülne ki a cég Pest megyei hálózata, majd ezt követően a vidéki városokban kialakított regionális központok segítségével az egész országot behálózzák majd az Ezermesterrel szerződő üzletek.

Bakos Miklós maga is egy sikeres faipari cég tulajdonosa, a barkácsboltokat összefogó cég székhelye Bakos barkácsáruházának emeletén kapott helyet.

„3-5 év távlatában egy a piaci érdekeit hatékonyan képviselő barkácsbolt-hálózatot szeretnénk életre hívni, ami aztán mind a hálózatban együttműködő cégek, mind a vevők megelégedésére hosszabb távon is eredményesen működik – vázolja Bakos. – A CBA üzletlánc sikere példaként lebeg a szemünk előtt.”

Van más választás?

Bakos és Bak tapasztalatai alapján a vállalkozókat rettenetesen nehéz elérni, és igencsak kitartónak kell lenni ahhoz, hogy sikerüljön egy-egy találkozót egyeztetni a cégvezetőkkel. Ezután pedig reménykedni kell abban, hogy az időpontot nem felejtik el, vagy nem jön közbe valami más.

„Eddig 130 cég szerepel a folyamatosan bővülő listán, és jelenleg párhuzamosan 45 céggel folynak a tárgyalások. A nehézkes szervezés ellenére eddig igen jó az arány: amikor végre le tudtunk ülni beszélni, eddig kivétel nélkül mindenki rábólintott a tagságra, hiszen felismerik, hogy ez az egyértelmű érdekük – mutat rá Bak. – Persze mindig akad olyan is, aki nem szívesen működik együtt a konkurenciával. Megállapodtunk például az Ezermester újsággal, hogy minden tagunk megtalálható lesz a lapban, cserébe ők ki is helyezik az újságot az üzletekben. Vagyis ha a vevő valahol nem találna meg egy terméket, akkor át lehet vele böngészni az újságot és meg lehet keresni a legközelebbi üzletet, ahol szerepel a kínálatban a keresett áru. Előfordult, hogy valaki felháborodott, és azt kérdezte, miért is kellene neki átirányítani a vevőt a konkurenciához. Hát azért, feleltem, mert az is ugyanígy fog tenni fordított esetben. Ha viszont nem teszik ezt, a vevő szépen elmegy az első útjába kerülő multihoz, és mindketten csődbe mentek.”

Bakos Miklós is úgy látja, a túl¬élés érdekében nem halogatható tovább a szemléletváltás.

„Látogassunk el egymás üzletébe, beszélgessünk, kérjünk egymástól tanácsot – javasolja a cég ügyvezetője, akinek telephelyén az 1000 négyzetméteres barkácsáruház és a 2000 négyzetméteres asztalosüzem mellett az épület alagsorában egy fitneszterem is üzemel. – Itthon még mindig nagyon sok bepótolnivaló van vállalkozásismeretek, menedzsment, marketing, vevőkezelés vagy éppen HR terén – hát segítsünk egymásnak! Engem nem zavar, ha valaki idejön és kikéri a véleményemet egyes üzleti kérdésekben. Az a fontos, hogy mindenki fejlődni tudjon, ehhez párbeszéd és a közös érdekek egyöntetű, erős képviselete szükséges. És azt se felejtsük el, hogy rengeteg cég esetében jelenleg nem is annyira a dinamikus fejlődés, sokkal inkább a túlélés a rövid távú cél. Egy ilyen hálózat mindkettőben nagy segítségre lehet. Fel kell ismerni, hogy a kkv-k túlélése közös érdek. Ebben nincs helye irigységnek, rosszindulatnak: közösen kell fellépni, és tisztességesen versenyezni, másként senki sem marad talpon.”

Az Ezermester megalapítói azt is felismerték, hogy közös logó és arculat nélkül ma már lehetetlen hatékony marketingstratégiát kidolgozni. Az üzleteket tömörítő hálózat elnevezése sokaknak ismerősen csenghet, vizuálisabb alkatúak pedig a logó láttán érezhetnek hasonlót, mindez persze nem véletlen.

„A ma ötvenes korosztály annak idején, ha barkácsolni akart, az Ezermester és Úttörőbolt Vállalat üzletébe ment, így nekik különösen ismerősen cseng és egyértelműen barkácsboltot és az ehhez kapcsolódó szaktudást, szakmai tapasztalatot idézi fel a név és a logó, így aztán ezt már különösebben nem is kell bevezetni, mindenki jól tudja, mit jelent – magyarázza Bak a névválasztást.

„Úgy tervezzük, hogy a logót nem csak a közös akciók, reklámok, rendezvények idején használjuk, és nem csak a saját nevüket is megtartó, csat¬lakozó üzleteknél köszön majd vissza, hanem Ezermester márkájú termékekkel is jelen leszünk a piacon. Kezdetben a hálózati tagok által javasolt, felajánlott termékekhez adjuk a logót, de később elindul a saját termékfejlesztés is – tette hozzá Bakos.

Ezt csinálja az Ezermester:

1    Tagok képviselete szakmai és egyéb fórumokon, rendezvényeken
–    Országos Kereskedelmi Szövetség
–    Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
–    Magyar Barkács Klaszter és az abból szerveződő:
–    Magyar Barkács Szövetség
–    Budapesti Nemzetközi Vásár és más vásárjellegű rendezvények
–    Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése

2    Kereskedelmi tárgyalások
–    Jelenlegi besszállítói kör résztvevőivel
–    Új, magyar beszállítók felkutatása és bevonása
–    Saját márka bevezetése és elterjesztése
–    Magyarországon előállított termékek nemzetközi értékesítése

3    Szakmai oktatások szervezése
–    Termék- és anyagismeret, a beszállítók bevonásával
–    Termékbemutatás a vásárlók igényei szerint
–    Termék- és árkommunikáció
–    Vevőirányítás és üzlettervezés (belső logisztika)
–    Hatékony értékesítés
–    A munka- és tűzvédelem korszerű követelményei

4    Személyzetfejlesztési oktatások
–    Eladási és viselkedési tréningek
–    Konfliktuskezelés
–    Vevőszolgálati ismeretek

5    Vezetőképzés
–    Választékelemzés és fejlesztés
–    Ár- és profitképzés alapelvei
–    Vezetői viselkedés – a delegálás művészete
–    Helyzetfüggő vezetés, csoportfejlesztés

6    Versenytársfigyelés és elemzés
–    A versenytársfigyelés alapelvei
–    Hogyan viselkedjünk versenyhelyzetben?

7    Marketing és PR
–    Ezermester újság
–    Közös (központi) hirdetés módszertana
–    Saját reklámújság fejlesztése
–    Hogyan legyünk benne a médiában?