Kevés olyan termék van, amelyet Magyarország nemcsak világszínvonalú minőségben, de számottevő mennyiségben is állít elő. Ha a Vier Pfoten (Négy Mancs) nevű állatvédő csoporton múlik, már nem sokáig. Az osztrák alapítású csoportosulás kezdeményezésének hatására magyar családok százainak jelenlegi megélhetése kerülhet veszélybe.

Magyarországi honlapja szerint a Vier Pfoten eddig romániai kóborkutya- és ausztriai, illetve bulgáriai medvevédő projekteket hozott tető alá, illetve állatorvosi központot is nyitott Kosovóban. Idén – eddigi gyakorlatuktól eltérően – egy hagyományos mezőgazdasági tevékenység, a libatömés ellen intéztek heves támadást. Mivel a hízott libamáj termelésében Magyarország piacvezető, a Vier Pfoten akciójának legnagyobb kárvallottját a magyar termelők jelentik.

Az ausztriai alapítású csoportosulás feketelistát állított össze azoknak a cégeknek a köréből, amelyek szerintük érintettek a libatömésben. Nyomásukra egyes németországi és ausztriai áruházláncok nemcsak a magyar hízott libamájból készült termékeket bojkottálják, hanem a listán szereplő cégek termékeit általában levették kínálatukról. (Az osztrák és német áruházláncok kijelentették, nem éri meg nekik olyan terméket vásárolni, melyben megrendült a fogyasztók bizalma. Így aztán az adott import árut vagy sehogy, vagy nagyon nyomott áron hajlandók csak átvenni.) A tizennégy magyar és húsz francia cég nevét tartalmazó feketelista összetétele már csak azért is aggályos, mert olyan feldolgozók is szerepelnek rajta, ahol soha nem volt liba- és kacsafeldolgozás, vagy olyanok, ahol már rég nem üzemel a gyár.

Hány liba ér egy munkahelyet?
Mint Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta, a magyar cégek közül a szentesi Hungerit járt a legrosszabbul: hízottszárnyas-üzletágát Európa-szerte ellehetetlenítették. A cég megszüntette ezt a tevékenységét, és 200 dolgozóját elbocsátotta. A Hungerit képviselői nemrégiben egy csaknem 7 ezer ember által aláírt petíciót nyújtottak át az osztrák alapítású csoportosulás képviselőjének. A tiltakozást az elbocsátott szakembereken kí­vül aláírták jelenlegi dolgozók, termelők és beszállítók, illetve a hazai baromfitermelők nagy része, a két szakszervezet és az MSZOSZ is csatlakozott hozzá.
A Vier Pfoten támadása az állatok védelmének jelszavával folyik, és – mint Bárány kiemelte – ha eléri a célját, számos hazai vállalkozás és család megélhetését veszélyezteti. Ráadásul nincs okunk feltételezni, hogy a kezdeményezés nyomán széles tömegek mondanak majd le a hízott libamáj élvezetéről. Márpedig ha nem kapható magyar libamáj, majd vásárolnak mást, vagy­is az osztrák hátterű csoportosulás akciója – következményeiben – egyéb, akár az Európai Unión kívüli termelők malmára hajtja a vizet.
Arra a kérdésre, hogy a Vier Pfoten miért éppen hazánkat pécézte ki magának, holott Franciaországban lényegesen rosszabb körülmények között végeznek libatömést, magyarországi szóvivőjük a sajtónak elmondta: bár francia mintára itthon is született a tömést szabályozó etikai kódex, ők ezt nem támogatják. Azt azonban támogatnák, ha címkével jelölnék meg a kényszertömött állatokból készített termékeket, de ehhez – elmondása szerint – törvényre lenne szükség.

Mi torokszorító?
A helyzet megfelelő értékeléséhez tisztában kell lenni azzal, hogy – mint Horn Péter akadémikus a témában tartott sajtótájékoztatón elmondta – az osztrák hátterű csoport állításával ellentétben a libatömés a libát nem betegíti meg. A Magyar Tudományos Akadémia által elismert kutatások szerint a tömést abbahagyva az állat mája ugyanis mintegy két hét alatt visszanyeri eredeti állapotát, és megfigyelések, illetve egzakt mérések szerint a kimondottan ilyen célra kitenyésztett állatok tömésének (amikor is tizenöt-húsz másodpercre csövet dugnak le torkukon) stresszhatása sem akkora, mint korábban gondolták.
„Rengeteg tanulmányt végeztünk, biokémiai folyamatokat vizs-gáltunk, független szakértőket hív­tunk, és az eredmények azt igazolják, hogy teljesen fájdalommentesen végezzük a libák tömését. Viszont ez egy luxustermék, és így a tömeg sokkal könnyebben felsorakoztatható az ellenkező oldalon. Az is tény, hogy sokszor a természettől elszakadó, urbanizálódott emberek könnyebben befolyásolhatók ilyen témákban, hiszen nem feltétlenül ismerik a valóságot. A haszonállat-előállítás, vagyis mindenféle termelés tartalmaz kényszerítő elemeket. Más kérdés, hogy kicsit furcsán hat az, ha valaki a libahizlalás ellen tiltakozik, miközben kutyát tart egy lakótelepi lakásban, vagy kismókust egy szép ketrecben, a szobában” – magyarázza Kutni József, a Gehl Rak Kft. tulajdonos-ügyvezetője.