Mindenki hallott a bioüzemanyagok körüli felhajtásról, de csak kevesen értik, hogy mi végre ez az egész. Az alternatív üzemanyagok közül Európa leginkább a biodízel mellett tette le a garast (mint a világ legnagyobb termelője), és a téma már csak azért is aktuális, mert nemrég magyar kutatók új biodízel-gyártási technológiát fejlesztettek ki. Ennek eredményeképp az olajosmagvakból 20%-kal több üzemanyag nyerhető, amely tökéletesebben is ég a hagyományos változaténál. Az új termék neve TBK, és alkotói – Thész János, Boros Béla, Király Zoltán – nevének kezdőbetűiből áll. (A biodízel energiatartalma a dízelolajénak 91%-a, tehát többet fogyaszt belőle az autó. Ezt a TBK remélhetőleg már jövőre kiküszöböli.)

Repülő repceár
Szerintem egyébként messze nem biztos, hogy a mezőgazdasági termékek a jövő energiaforrásai. A helyzeten az én véleményem persze mit sem változtat: a világ rohamléptekkel indult el a mezőgazdasági területek efféle hasznosításának irányába. Ennek első hatásai már érzékelhetőek, a mezőgazdasági tömegtermékek ára rég látott magasságokba ugrott.
Ebben persze egyéb tényezők is szerepet játszottak, de az új piac megnyílása tartósan emeli a világ élelmezésének költségét.
Kezdjük az alapanyagnál! A repce az új felhasználási területe miatt reneszánszát éli Magyarországon. Idén új rekordot állított be: 495 ezer tonna termett 223 ezer hektáron.
Szakmailag valahol 300 ezer hektárnál van a hazai termőterület bővítésének határa, és ezt szerintem igen hamar el is fogjuk érni. Jövedelmezősége kényes, hiszen korábban is el lehetett adni a repcét, bár az ára igen erősen ingadozott. Az ár változását nem itthon diktálják: a világpiaci olajáron és az ettől függő nyugat-európai repceárakon alapul. Éppen ezért a termelés biztonságának növelése érdekében még sok tennivalójuk van a hazai termesztőknek, meg kell találni az optimális hibrideket, növelni a hozamokat.

Keverem-kavarom
Hogy a nagyságrendek a helyükre kerüljenek, helyezzük el ezt a termést az üzemanyaggyártás piacán. Az FVM számításait arról, hogy a biodízel-bekeverés különböző arányai esetén mennyi lesz – lenne – a szükséges biodízel és az előállításhoz szükséges mag mennyisége, a „Bekeverés” című táblázat mutatja.
A számokból kiderül, hogy ha a hazai repcetermés a hazai piaci célokat szolgálná, és nem hagyná el az országot, az idei termés elegendő lenne az 5,75% -os bekeverési arány teljesítéséhez. Ha tehát Magyarország be kívánja tartani a 2010-re vonatkozó említett arányt, a repce, a repceolaj, illetve a biodízel bármely országba történő exportjának jelentősen szűkülnie kellene!
Erre kicsi az esély, tehát marad a kérdőjel, hogy el tudjuk-e érni majd az arányt. Ez annál is kínosabb, mert – az Európai Bizottság nem hivatalos álláspontja szerint – a bekeverési arányt kötelezővé kellene tenni. (Tegyük hozzá: a tagországok igen gyengén teljesítettek a legutóbbi határidőre is az arány elérésében.)

Na és a szotyola?
Joggal merül fel a kérdés: miért nem használunk napraforgót a dízelgyártáshoz? Ez csak speciális, magas olajtartalmú fajtákkal képzelhető el gazdaságosan, de az ilyen hazai fajták fejlesztése még nem ért véget, a külföldiek pedig nem teljesítenek jól nálunk. Mindenesetre ha két-három év múlva bevethetők lesznek a szegedi napraforgómagok, lesz remény arra, hogy ahol kedvezőbb feltételekkel termeszthetők, átvegyék a dízelrepce termesztésének egy részét.
A biodízel mennyiségének 93%-a ma repcéből származik, ezért az európai biodízel előállításához ma már szükség van a kontinensen megtermelt repcemag mintegy felére. Az EU agrárpiacainak várható megnyitása a világpiac előtt szükségessé teszi a hozamok és a hatékonyság növelését. Bár az EU a világ legnagyobb repcetermelője (az összes termelés mintegy harmadával), ehhez a termesztéstechnológia további javítására, a hibridek még szélesebb körű alkalmazására lesz szükség.

Jön a szója és a pálma
Az Európai Unió a világ vezető biodízel előállítója, ezért importja nem számottevő. Tekintve azonban, hogy az EU-ban a vetésforgó betartása miatt nem elég a repce termőterülete, emelkedni fog a növényi olajok behozatala. A szója és a pálmaolajból előállított biodízel – eltérő dermedéspontja miatt – a repcéből készült biodízelhez csak meghatározott arányban, maximum 15%-ig keverhető. (Meleg éghajlatú országokban a pálmaolajból előállított biodízel teljesen tisztán is hasznosítható üzemanyagként.)
Amennyiben kötelezővé válik a bekeverési arány elérése, az a jelenlegi technológiai szinten minden tagországban jelentős hiány kialakulásához vezetne. Ezért három dolog is sürgető:
" A bioüzemanyagok termelésének versenyképesebbé tétele.
" Adókedvezmények, illetve támogatás nyújtása (az adókedvezmény az energiaadózási irányelv szerint ebben az esetben megszűnne).
" Import alapanyag beszerzése, piacok megnyitása.

Második generáció
Be kell azonban látni azt, hogy az EU tagállamaiban versenyképes bioüzemanyag-előállításra igencsak korlátozottan van lehetőség: kevés a termőföld, kedvezőtlenek a talaj- és az éghajlati viszonyok, illetve – magas intervenciós áruk miatt – túlságosan is megéri gabonaféléket termelni. Megoldást 2010 és 2020 között a második generációs bioüzemanyagok elterjedése jelenthet.
A magyarországi biodízel-termeléssel kapcsolatban a következők az alapvető összefüggések.
- Amint a tervezett beruházásoknak csak egy része is megvalósul, az alapanyag beszerzése fogja a szűk keresztmetszetet képezni.
- Magyarországon a termőhelyi adottságok megfelelőek, a repce viszonylag magas termésbiztonsággal takarítható be.
- Megnövekedett a kereslet a végtermék mint megújuló energiaforrás iránt. (Ebben az esetben a terület növekedéséből származó rekordtermés nem árcsökkentő hatású, mert a kereslet meghaladja a kínálatot.)
- Még nem alakult ki a „történelmi alapon szerveződő” felvevőpiac, a biodízel-üzemi beruházások még nem termelnek teljes körűen.
- Egyre bővül a külpiaci verseny (Románia például tervei szerint idén 400 ezer liter biodízelt állít elő, ebből 60 ezer litert belső használatra, a többi export, Németországba, Svédországba, Hollandiába.
- Erősödnek az EU-n kívüli piacok (Ukrajna, Szerbia).

Bővülő feldolgozás
A repcemag-­feldolgozás jelenleg hazánkban a kiépülés-bővülés fázisában van. A biodízel-beruházások indulásáig a Bunge rep­cegyártósorának 2003-as leszerelése és Ausztriába telepítése óta gyakorlatilag nincs számottevő feldolgozás. Termelésünket exportáljuk. Ez várhatóan idén ősszel változik meg érdemben, amikor Martfűn várhatóan befejeződik egy 33 millió dolláros beruházás.
A GKM augusztus elsején tette közzé a „Magyarország megújulóenergiafelhasználás-növelésének stratégiája 2007–2020” című társadalmi vitára bocsátott dokumentumot. Ma ez tükrözi a kormány törekvéseit a megújuló energiák szempontjából. Hazánkban számos pályázati lehetőség és adókedvezmények is támogatják a bioüzemanyagok előállításának bővülését: 2007 közepétől a szabályozás a megkívánt bekeverési arányt (4,4 térfogatszázalékot) elérő üzemanyagokra adódifferenciálást biztosít. Az adókedvezmény, illetve a differenciált adózási lehetőség 2010-ig vehető igénybe. Úgyhogy érdemes rákapcsolni!