Bár kutatások és uniós példák bizonyítják, hogy fogyatékos munkavállalók alkalmazása javítja a munkaerő-piaci helyzetet és a nemzetgazdaságra is jó hatással van, itthon egyelőre ez még mindig inkább kuriózum, mint napi gyakorlat. Ismerje meg a téma sarokpontjait és tájékozódjon a munkáltatók lehetőségeiről a Salva Vita Alapítvány programjain keresztül.

 Magyarországon a munkavállalási korú, tartósan fennálló egészségi problémával vagy fogyatékossággal élő emberek száma jelenleg 650 ezer körül van, foglalkoztatási rátájuk ugyanakkor mindössze 9-13%, ami messze elmarad az európai uniós 30-40%-os aránytól. Csányi Zsuzsanna szervezetpszichológus, a Salva Vita Alapítvány munkáltatói programvezetője szerint a hazai cégek alapvető érdeke, hogy nyissanak a kihasználatlan munkaerőt jelentő fogyatékkal élők felé, hiszen teljesítményük és értékteremtő képességük általában messze felülmúlja a munkába állításukhoz szükséges beruházások költségeit. A szakember szerint a fogyatékos emberek munkaerőpiacról való kiszorulása stratégiai szempontból is hátrányos, hiszen szociális ellátásuk költségei a társadalomra hárulnak. Ennek következtében hosszú távon növekszenek az adóterhek, ami végeredményben hátrányosan befolyásolja a vállalatok profitabilitását és versenyképességét.
A Salva Vita Alapítvány 1993-ban jött létre azzal a küldetéssel, hogy hozzá­járuljon a sérült emberek társadalmi esélyegyenlőségének megvalósulásához, és ezzel egy sokszínű, befogadó társadalom megteremtéséhez. Célja, hogy munkaerő-piaci programjaival segítse a fogyatékos emberek önálló életvitelét.
Az alapítvány a magyar civil szférában az elsők között, 2009-ben teljesítette az „Elkötelezettség a kiválósá­gért” (EFQM) európai minősítési szint követelményeit, bizonyítva, hogy egy civil szervezet is végezhet professzionális, nemzetközi szakmai összehasonlításban is kiemelkedő színvonalú munkát.

Tévhitek és a valóság

Csányi szerint a fogyatékos emberek kirekesztése általában nem valóságos indokokon nyugszik, hanem megalapozatlan félelmekben és sztereotípiákban gyökerezik. A fogyatékos embereket sújtó hátrányos megkülönböztetés, azaz diszkrimináció sok esetben nem szándékos, sőt gyakran nem is tudatos a munkáltatók részéről. A diszkrimináció oka legtöbbször az információhiány, illetve olyan személyes tényezők, mint az előítélet, a viszolygás, a félelem a fogyatékos emberektől, a fogyatékosság gondolatától, illetve az ilyen munkavállalók foglalkoztatásából adódó többletterhektől. Mindez természetes reakció egy olyan társadalomban, ahol a fogyatékos emberek évtizedekig szegregáltan éltek, tanultak, dolgoztak, állítja a szakember. A társadalomnak, az „utca emberének”, és a munkáltatóknak sem volt lehetősége megismerni a fogyatékos embereket, és erre még ma is csak kevés alkalom adódik.

A munkaadók többsége először ugyancsak kétkedve fogadja a fogyatékos emberek nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatásának lehetőségét. Ennek az az oka, hogy nincs tapasztalatuk a sérült emberek munkavégző kapacitásáról. Pedig kutatásokkal bizonyított tény, hogy a fogyatékos emberek képesek jelentős értéket teremteni, ha képességeiknek megfelelő munkát végezhetnek. A londoni Employers’ Forum on Disability (Munkáltatók Fogyatékosügyi Fóruma) kutatásai és a Salva Vita Alapítvány hazai tapasztalatai például azt mutatják, hogy a fogyatékos munkavállalók:
–    megbízhatósága és termelékenysége nem marad el a többi kollégáétól;
–    új problémamegoldó készségeket honosítanak meg a vállalatnál;
–    motiváltságukat bizonyítja, hogy élen járnak a ledolgozott munkanapok számában;
–    hosszabb ideig állnak alkalmazásban, lojálisak a vállalathoz;
–    kevesebb munkahelyi balesetet okoznak;
–    a munkába állásuk miatt szükséges akadálymentesítésből mindenki profitál.Segítségükkel pedig
–    csökkennek a stresszhez és betegségekhez kötődő kiadások;
–    pozitívan változik a munkahelyi légkör, a munkamorál, sőt a többi dolgozó céges lojalitása is;
–    javul a cég imázsa, külső-belső megítélése.

A brit kutatások szerint azok a cégek, melyek már foglalkoztatnak fogyatékos munkavállalót, mind úgy nyilatkoztak, hogy készek további sérült személyeket is foglalkoztatni.

Hogyan léphet tovább?

A Salva Vita többféle programot kínál arra, hogy a munkaadók és a fogyatékos munkavállalók professzionális keretek között, a piaci keresleti és kínálati viszonyokat is szem előtt tartva vehessék fel a kapcsolatot.

Az alapítvány munkahelyi gyakorlat elnevezésű programja a speciális szakiskolába járó tanulókat, valamint az inaktív értelmi sérült felnőtteket készíti fel az integrált munkavállalásra.

A program keretében a résztvevők felkészített szakemberek kíséretében különböző nyílt munkaerő-piaci munkahelyeken töltik a gyakorlatukat. A gyakornokok a program végére számos munkahelyet, munkatípust megismernek, miközben megtanulják elfogadni a munkahelyi elvárásokat, megtapasztalják a különböző munkahelyi kultúrákat, kapcsolatba lépnek más dolgozókkal, és a folyamat során fegyelmük, tájékozódási és kommunikációs készségük egyaránt fejlődik. A munkahelyi gyakorlat program fogadása során a munkáltatók anyagi terhek vállalása nélkül ismerhetik meg az értelmi sérült emberek munkavégző képességét, így később megalapozott döntést tudnak hozni sérült emberek foglalkoztatásáról.

Világszerte alkalmazott speciális munkaerő-közvetítő szolgáltatás a támogatott foglalkoztatás, amely hátrányos helyzetű emberek fizetett munkába állítását valósítja meg. A modell lényege a megfelelő személyt megtalálni a megfelelő munkára, miközben az összeillés biztosítása érdekében mind a munkavállaló, mind a munkáltató széles körű, hosszú távú támogatásban részesül. Az Amerikai Egyesült Államokban kidolgozott modellt magyarországi viszonyokra a Salva Vita Alapítvány adaptálta.

Az alapítvány támogatott foglalkoztatás szolgáltatásának célcsoportjába értelmi sérült és látássérült személyek tartoznak. A program keretében az alapítvány szakemberei a munkáltatóknak átfogó támogatást nyújtanak, az alábbi modulokkal:
Komplex munka- és pályaalkalmassági felmérést követően normál munkahelyen, munkapróba keretében is felmérik a leendő munkavállaló készségeit, képességeit.
A munkáltatók számára megfelelően felkészített fogyatékos munkavállalót ajánlanak.
Segítenek a munkavállalással kapcsolatos ügyintézésben. Betanítják a sérült munkavállalót, támogatják beilleszkedését.
Folyamatos utókövetést biztosítanak a munkavállalás teljes tartama alatt a felmerülő problémák megoldásához.
Naprakész információkat nyújtanak a sérült ügyfelek foglalkoztatásához igénybe vehető támogatási lehetőségekről.

Köszönjük Csányi Zsuzsanna szervezetpszichológus, a Salva Vita Alapítvány munkáltatói programvezetőjé­nek az összeállítás elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségét.

Cégre szabva

Milyen segítségre számíthat?

A Salva Vita Alapítvány munkatársai olyan speciális munkáltatói szolgáltatásokat is kidolgoztak, amelyek szervezetre szabottan segítenek a fogyatékos személyek foglalkoztatásának előkészítésében és megvalósításában.

Ezt szolgálja a szervezet fogyatékosügyi átvilágítása is. A Salva Vita Alapítvány azzal a céllal dolgozta ki ezt a speciális szolgáltatást, hogy az adott munkáltatónál feltérképezze a fogyatékos (értelmi sérült, autizmussal élő, látássérült, vak, mozgássérült, siket, nagyothalló) emberek munkavállalási lehetőségeit.
Az átvilágítás során a következő kérdésekre keresik a választ:
–    milyen fogyatékos célcsoportok,
–    milyen munkakörökben,
–    milyen előkészítő munkálatokat követően,
–    milyen ütemezésben vonhatók be a foglalkoztatásba,
–    valamint milyen előnyökkel jár mindez a munkáltató számára.

Az átvilágítási jelentésben meghatározzák a célcsoportok foglalkoztatásához szükséges feltételeket, és javaslatokat adnak a foglalkoztatás elősegítésére.

Az alapítvány akkreditált felnőttképzési intézmény is, amely munkáltatók, szakemberek és sérült ügyfelek számára egyaránt biztosít képzéseket. A hazai tréningpiacon egyedülállóak az alapítvány élményalapú esélyegyenlőségi drá­matréningjei, melyek vállalati vezetőknek, HR-szakembereknek, illetve fogyatékos embereket foglalkoztató munkahelyek dolgozóinak szólnak. E képzések a drámapedagógia módszerét használva nyújtanak segítséget a fogyatékos emberekkel való találkozás és viselkedés során zavart okozó, mindennapi helyezetek megoldásához. A tréningek tematikájának részét képezi a fogyatékossági etikett, a fogyatékossággal kapcsolatos helyes szóhasználat, a sérült emberek toborzásának és kiválasztásának specifikumai, minden esetben a résztvevők igényeire reflektálva.

Az alapítvány emellett szakértői támogatást, tanácsadást biztosít fogyatékosügyi, akadálymentesítési kérdésekben, továbbá az esélyegyenlőséggel kapcsolatos irányelvek és esélyegyenlőségi terv kidolgozásához.

Az esélyegyenlőségi terv célcsoportjai a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok (nők, 40 évnél idősebb munkavállalók, fogyatékos személyek, roma identitású munkavállalók, két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, vagy gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók). A terv a foglalkoztatási helyzetre terjed ki, különösen a bérezésre és juttatásokra, a munkakörülményekre, szakmai előmenetelre, képzésre, valamint a gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos kedvezményekre.

Társadalmi hasznosságán túl az esélyegyenlőség elősegítése a munkáltató számára is hasznos. Munkavállalói nagyobb elkötelezettségét, lojalitását érheti él, a dolgozók jobban kiteljesíthetik képességeiket, és ezzel elősegítik a hatékonyságot. A fluktuáció csökkenése a betanítási költségeket és a betanulási idő miatt kieső termelést csökkenti, a szolgáltatás minőségét javítja. Az esélyegyenlőségi tervvel rendelkező munkahely reklámstratégiájában is felhasználhatja ezt a státust. Ugyancsak kedvező képet mutat a terv megléte a munkaerő-felvétel során jelentkezők számára, így a munkahely vonzóbbá válik a jobb kvalitású jelentkezők számára is. A terv megléte és hatékony működtetése megelőzheti a pereket, jogvitákat is. Az Európai Unió támogatási alapjai által kiírt pályázatoknak is fontos horizontális elve az esélyegyenlőség elősegítése.

E komplex munkáltatói szolgáltatáscsomag alkalmas a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szemléletváltozás elérésére, amely a HR-rendszerek továbbfejlesztésén túl a napi vezetői és munkatársi gyakorlatban is kifejezésre jut, és beépül a szervezeti kultúrába.

Mérhető megtérülés

A Salva Vita értelmi sérült és autizmussal élő személyek számára nyújtott támogatott foglalkoztatás szolgáltatásának a hatékonyságát vizsgálta az ún. Social Return on Investment (SROI) módszerrel a brit Lodestar tanácsadó cég. A nemzetközi viszonylatban is újszerű módszert azzal a céllal dolgozták ki, hogy egy tevékenység gazdasági teljesítményén túl annak társadalmi értékét is kimutathatóvá tegyék. (Az SROI egyes programok, tevékenységek megtérülését méri, és ahol lehetséges, a tevékenység eredményeit pénzben kifejezhetővé teszi.) Az SROI elemzése a program 2006. január–december közötti időszakának eredményeire épült. A társadalmi megtérülést úgy számították ki, hogy a végső hozzáadott értéket elosztották a programba befektetett összeggel. A vizsgálat eredménye szerint minden 1 Ft, amit 2006. január 1. és 2006. december 31. között az alapítvány támogatott foglalkoztatás programjába befektettek, az elkövetkező öt év során 4,77 Ft megtérülést eredményez, helyi vagy országos szinten. Így a várható teljes megtérülési időszak mindössze 11 hónap.

Az SROI-vizsgálat bizonyítja, hogy a fogyatékos személyek számára nyújtott alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás nem csupán pozitív változást idéz elő a sérült emberek és hozzátartozóik életében, hanem mindez a társadalom és a munkáltatók számára is mérhető gazdasági értéket termelve történik meg.

Munkáltatói fórum

A Salva Vita kiemelt célként tűzte ki a munkáltatókkal hosszú távú, kölcsönös előnyökkel járó, stratégiai együttműködés kialakítását. Ennek érdekében 2006 óta működtet munkáltatói fórumot annak érdekében, hogy a cégek vezetői és szakértői nyitottabbá váljanak a fogyatékos személyek munkavégzési kapacitásának megismerésére, ezáltal javuljon a sérült emberek munkaerő-piaci helyzete. A munkáltatókkal való személyes találkozás, információnyújtás és tapasztalatcsere lehetővé teszi, hogy a munkáltatók szemlélete formálódjon, és a fogyatékos emberek munkavégzésének megítélése megváltozzon.

A munkáltatói fórum a civil szférával együttműködve konkrét lépéseket tesz a fogyatékos személyek foglalkoztatását serkentő kormányzati döntések előmozdításáért is.

A fórum sikeres rendezvényei azt jelzik, hogy egyre több szervezet törekszik az esélyegyenlőséget biztosító foglalkoztatási gyakorlat megvalósítására, és a munkáltatók is egyre elkötelezettebbek és aktívabbak ezen területen, állítja a Salva Vita alapítvány munkáltatói programvezetője. A tapasztalatok szerint a cégeknek elsősorban információkra és megfelelő szolgáltatásokra van szükségük ahhoz, hogy munkahelyi sokszínűséget támogató programokat valósítsanak meg.

A Salva Vita jelenleg azon dolgozik, hogy a munkáltatói fórum fenntarthatóságát biztosítsa, és az eddigi tapasztalatokra építve előmozdítsa a munkáltatók esélyegyenlőségi fórumának önálló egyesület formájában való megalakítását. A hazánkban egyedülálló szervezet azzal a céllal jön majd létre, hogy a munkáltatók figyelmét felhívja a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatására, információkat nyújtson és tanácsadást biztosítson a munkahelyi sokszínűség és az esélyegyenlőség megvalósításához, bemutassa a legjobb hazai és nemzetközi gyakorlatokat (best practice) ezen a területen, valamint előmozdítsa a résztvevők közötti tapasztalatcserét. A tervek szerint a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma rendszeres időközönként esélyegyenlőségi munkareggeliket szervez, jogsegélyszolgálatot, illetve kedvezményes szolgáltatásokat nyújt tagjai számára.

A Salva Vita Alapítvány
az alábbi elérhetőségeken várja a téma iránt érdeklődő munkaadók jelentkezését:
1073 Bp., Erzsébet krt. 13.
Telefon: (1) 210-8991
E-mail: info@salvavita.hu

Ha adója 1%-ával támogatná az alapítványt, akkor azt a következő adószám megadásával teheti meg:

18057409-1-42